I have been writing short stories and poems for three years. Several of my writings have been published, and in 2022 two of my short stories won special prizes. I like to capture the little things in life.
Három éve foglalkozom novellák és versek írásával. Több írásom is megjelent, 2022-ben két novellám is különdíjas lett. Az élet apró dolgait szeretem megörökíteni.
1492
Three ships set sail in the world,
with a Portuguese sailor on board,
and no one knew what would happen to the great adventure
the end, when the three ships reach their destination.
Nina, Pinta, Santa Maria cut the foam, gracefully,
like a swan swimming in the sea
and an army of sailors awaited him,
that the wonderful world of India opens before their eyes.
Brasil, cried the lad in the basket,
and a special world opened before his eyes.
The new land gave gold, silver and hope,
because the dreams of many starving Europeans have come true, s
created a new homeland since then. Their descendants read it
my poem, and they thank the heavens that
they may just be the inhabitants of the wonderful continent.
1492
Elindult három hajó a nagyvilágban,
egy portugál hajóssal fedélzetén,
s nem tudta senki hogy a nagy kalandnak mi lesz
a vége, a három hajó mikor ér célt.
Nina, Pinta, Santa Maria szelte a habokat, kecsesen,
mint hattyú úszik a tengeren,
s hajósok serege várta,
hogy szemük elé tárul India csodás világa.
Brasil, kiáltott a kosárban a legény,
s egy különleges világ tárult szeme elé.
Az új föld adott aranyat, ezüstöt, s reményt,
hisz sok éhező európai álma vált valóra, s
teremtett új hazát azóta. Utódaik olvassák
versemet, s hálát adnak az égnek, hogy
a csodás földrész lakói lehetnek éppen.
Stop
We often don’t see the beautiful, the good
caressing our souls.
We just rush through the drift of everyday life,
twenty four hours a day.
Stop, mortal, and look at the landscape,
as the tree falls into its blossoms,
An eagle glides through the dawn light,
a wild rabbit is looking out of its hole.
Graceful deer leap across the road,
Squirrel looks out from the treehouse.
Stop and don’t run without
that the sea of beauty that surrounds you
Don’t live day by day.
Állj meg
Sokszor nem látjuk a szépet, a jót
a lelkünket simogatót.
Csak rohanunk a mindennapok sodrásában,
a nap huszonnégy órájában.
Állj meg halandó, s nézd a tájat,
ahogy a fa borul virágjába,
Sas suhan át a hajnali fényben,
vadnyúl nézeget ki az üregéből éppen.
Kecses őzek szökkennek át az úton,
Mókus tekintget a faodúból.
Állj meg, s ne rohanj a nélkül,
hogy a tengernyi szépet, mely körülvesz téged,
Nap, mint nap ne éld meg.
*Courtesy of Ilona Lakatos
