My name is Éva Kerecsényi, I live and work in Győr as an Italian teacher and astrologer. About a decade ago, I felt a call to put my feelings and thoughts on paper, form them into words and sentences. Since then, my life has been full of continuous learning, I polish and shape the lines, and I’m happy if the thoughts that arise move something in others. My poems are published on several Internet literary portals. I am a member of the Győr Író Alkotók Club, the editors of the Art’húr Literary Café, and to my great pleasure, I received the Art’húr and Cserhát literary awards. In 2016, my book was published under the title Sky Dance and in 2017, Spirit Race, and I am proud that our audio book “Feelings and Inspirations” created with the actor Attila Mohácsi made its debut at the 2019 Győr Book Fair. In the year 2022, I brought a new “child” into the world under the name Fényhózo, in which I organized the more lyrical works of the past years into a volume. A big dose of icing on the cake is that on November 18, 2022, our album “Volare – fly with us”, made together with Attila Mohácsi, on which my poems about love and the feeling of summer life can be heard by the famous Italian singer of the 60’s and 70’s seasoned with dance songs, performed by Attila Mohácsi.
Kerecsényi Éva vagyok, Győrben élek és dolgozom olasztanárként és asztrológusként. Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt éreztem hívást, hogy érzéseimet, gondolataimat papírra vessem, szavakká, mondatokká formáljam. Azóta is folyamatos tanulással telik az életem, csiszolgatom, alakítgatom a sorokat, és örülök, ha a megszülető gondolatok másokban is megmozdítanak valamit. Verseim több internetes irodalmi portálon is megjelennek. Tagja vagyok a győri Író Alkotók Klubjának, az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztőségének, s nagy örömömre Art’húr, valamint Cserhát irodalmi díjakban is részesültem. 2016-ban Felhőtánc, 2017-ben Lélekfutam címmel jelent meg kötetem, s büszke vagyok rá, hogy a 2019-es Győri Könyvszalonon debütálhatott Mohácsi Attila színművésszel készített „érzÉSek és sugallatok” című hangoskönyvünk. A 2022-es évben új „gyermeket” hoztam a világra Fényhozó néven, amelyben az elmúlt évek líraibb alkotásait rendeztem kötetté. Nagy adag hab a tortán, hogy 2022. november 18-án startolt a „Volare – repülj velünk” című, Mohácsi Attilával közösen készült albumunk, amelyen szerelemről, nyári életérzésről szóló verseim hallhatók a 60′-as 70’-es évek ismert nagy olasz táncdalaival fűszerezve, Mohácsi Attila előadásában.
Just a minute
Give me a minute sun kissed dream
wind chased desire, sweet reality,
give me your silence kiss my neck
lead my soul by the hand,
be my blanket, a wrinkle on my little pillow,
let me feel the lure of dawn on my face,
my finger glides along the spine of thought,
I would turn the sky, the earth, the sea into needles for you.
Csak egy perc
Adj nekem egy percet, nap csókolta álmot,
szél hajszolta vágyat, édes valóságot,
add nekem a csended, csókold a nyakamba,
kézen fogva vezesd lelkem pirkadatba,
legyél a takaróm, ránc a kispárnámon,
hadd érezzem hajnal csábítását számon,
ujjam végigsiklik gondolat gerincén,
eget, földet, tengert érted tűvé tenném.
Be my pen
be my pen
who fills the pages of my destiny
with more beautiful words,
with winding lines,
with a laughing “Ok” and a silly “Peace”,
with the smell of love, with cheerful tales,
breathe life into dead paper
make our yellowed dream come true,
it’s okay if our letters are not equally beautiful,
they can be wiry, short, fat,
they can lean to the left or just a little to the right,
let your soul hold your hand
love plows the paper furrow,
smooth out the creases of a wrinkled material,
fill the pages while the feeling is sweet
while in every sentence there is temptation,
to wink letter by letter,
and harvest each other’s souls,
let the faded colors come to life,
embrace like rhymes at the end of words,
and if he begs for poetry inspiration from heaven,
it can send us both flying high.
But if you can’t write anymore,
because I ran out of ink
don’t scratch a wound on the stretched paper,
put a period at the end of the sentence,
and let our joint book remain a good memory.
Legyél a tollam
Legyél a tollam,
ki sorsom lapjait teleírja
szebbnél szebb szavakkal,
kanyargó sorokkal,
kacagó „Ók”-kal, bolondos „Bék”-kel,
szerelem illatú, vidám mesékkel,
lehelj lelket a halott papírra,
megsárgult álmunkat váltsuk valóra,
nem baj, ha betűink nem egyforma szépek,
lehetnek szálkásak, kurták, kövérek,
dőlhetnek balra vagy épp kicsit jobbra,
lelked legyen, mi kezedet fogja,
szeretet szántsa a papírbarázdát,
gyűrött anyagnak simítsa ráncát,
teljenek a lapok, míg édes az érzés,
míg minden mondatban ott a kísértés,
hogy összekacsintson betű betűvel,
s betakarózzanak egymás lelkével,
keljenek életre a megfakult színek,
ölelkezzenek, mint szóvégi rímek,
s ha versért könyörög égből jött ihlet,
mindkettőnket magasba repíthet.
De ha nem tudsz már írni,
mert kifogyott a tinta,
ne karcolj sebet az elnyűtt papírra,
tegyél pontot a mondat végére,
s közös könyvünknek maradj jó emléke.
*Courtesy of Ilona Lakatos
